Végleg, soha többé, most
25 éve dolgozom függőkkel. 25 év alatt a második leggyakoribb kérés az volt: „Segítsenek, hogy végleg le tudjam tenni”. A leggyakoribb kérésről már írtam: „Csináljanak valamit vele”. A harmadik ilyen kérés pedig ez: „Legyen minden olyan, mint régen volt”. Erről is írok még.
A végleg letenni akaróknak elmondom, hogy egyszer mindenki végleg leteszi. Közülük sajnos csak néhányan képesek arra, hogy utána még élnek pár évet. Meg szoktam kérdezni, hogy melyik csoportba akar tartozni: azok közé, akik többé nem tudják, vagy akik nem fogják felemelni. Mert ez az a tudás, amit a felépülő függőktől tanultam: nem abbahagyni kell, hanem megtartani, ami van. Nem végleg, hanem most. Mert a most az, amikor tudunk dönteni. Amiért felelősek vagyunk. Ami történt, megtörtént. Amit tőlünk vettek el, nem kapjuk vissza. Amit mi vettünk el másoktól, nem tudjuk visszaadni. Lehet újat szerezni, lehet újra felépíteni egy másikat, lehet jóvátételt nyújtani, de az már valami más lesz.
Dr. Nagy István Miklós
Amennyiben Önnek vagy hozzátartozójának kábítószer-problémája van, keressen minket bizalommal!
Drogprevenciós Alapítvány 1134 Budapest, Csángó u. 3/b.
Nyitva: Hétfő-péntek 16-19 óráig